Udvarias?…

Minap születésnapi vacsorán voltunk egy Balaton parti jeles étteremben.

Meghitt beszélgetős kicsit meghatódós, nem sokan voltunk. A fő atrakció a meglepetés volt, hogy ott vagyunk az ünnepelttel.

Kora esti vacsorához ültünk le az étteremben. Kedvesek, előzékenyek voltak, szaladgáltak előre hátra jobbra balra, bizonytalankodtak, érzékelték hogy itt egy köszöntés zajlik.

A kezdeti meghatódott kavarodás után magunkhoz térve kb. 20 perc múlva kierőszakoltuk magunkból -A mit fogyasztanak inni- kérdésre a választ. Persze mindannyian az étlapot bújtuk de -hála a fiúknak-hamar kitalálták “A mit iszunk ot”.-

Kb. egy óra múlva amit eszünk is összeállt   és dizájnos, hatalmas szögletes tányérokon ...

Pandémia

Az első sokk után, mint mindenki, mi is csak vártunk hogy mi fog következni. Aztán egy év után kb. megjöttek az első vakcinák, kivártuk a sorunkat. Persze nem tudtuk melyiket válasszuk, kire hallgassunk.

A rövid időkülönbséggel mindhárman megkaptuk az elsőt; a magyar fejlesztést. Még mindig   izgultunk. Jól döntöttünk e?

Mindenki mást mondott, mindenki más tanácsokat -még a legmegbízhatóbb-két-három orvos ismerősünk is.

Ma már igazából azt se tudom hányat kaptunk azt hiszem hármat kivéve a fiunkat aki épp a harmadik előtt megkapta a Covidot, mi meg a harmadik után kaptuk meg és így tovább. Teljes lett a káosz. Azóta teljesen elengedtük mert fogalmam sincs hogyan tovább az oltásokkal....

Persze voltak ...

Öröm

Ma péntek van eljött ez a nap is amikor minden annak szellemében történik hogy hazajön a fiúnk.

Utolsó éves egyetemista de még biztos marad két- három évig Budapesten , persze mi vidéken élünk. És ő ezt egyáltalán nem bánja.

Elmegy a gyerek aztán egyre ritkábban hazajön a gyerek. És a szíved virágba öltözik aznap és előző nap ,kétszer akkorának érzed és boldogan csinálsz mindent.

Pandémia ebből a szempontból nekünk nagyon jó volt, nyertünk egy kis extra időt amit még intenzíven a fiúnkkal tölthettünk. Ugye online oktatás, nagy riadalom, -főleg az elején- sose felejtem el azt a márciusi napot amikor:  Pont  Budapesten voltunk együtt valamit aláírni-, És bejelentették a minden bezár mindenki menjen haza ...

Inspiráció

Megígértem magamnak hogy csak jókedvűen írok bármiről is. Hát most az vagyok.

Ha sokat vagy egyedül általában magaddal vagy : virtuálisan beszélgetsz,sok podcast -ot, YouTube videót nézel, olvasol stb. Én akkor sem cserélem fel olyan emberek társaságára akiket  épp most dobott a kocka.

Egy nagyon nehéz év után úgy döntöttem az élet vidámabbik oldalára állok -a napos oldalra-.

Sokat figyelem azokat a pillanatokat amikor valami csak úgy beesik az agyam látószögébe. Én mindig beszélni tudtam -azt igen sokat - most megpróbálom ezeket a gondolatokat leírva elmesélni.

Tizenévek óta ellenálltam a facebook-nak, nem   én akkor sem regisztrálok , én nem akarom hogy engem vagy a családom tök idegen emberek bárhol ...

Bosszúság

Gyakran bosszankodom és nagyon nehezen keveredek ki belőle. Nem egyszer úgy orvosoltam a rosszul indult napokat hogy fogtam magam és még délelőtt hazamentem valahogy, hogy újra elindulhassak hátha jobb napom lesz.

Legutóbb a legféltettebb fekete pamut ruhákat mostam ki valami fehér szöszös ruhák után a mosógépben. El lehet képzelni mennyi fehér kis szösszel szedtem ki őket a gépből. Meggyőztem magam hogy se baj majd megszáradnak és szárazon kirázom őket, úgyis jó idő van. A száradás után   másnap   kirázogattam őket, Körömmel csipkedve le -szedegettem amit csak tudtam a Hófehér pici Szöszökből,és ugyanabban a lavorban hoztam be őket a lakásba. Akkor vettem észre hogy a lavórból azóta nem ürítettem ki a ...